Variációk műholdképekre 2.
A világűrből lehetséges a felszín domborzatának vizsgálata is. Ez azt jelenti, hogy olyan 3D állományokat készíthetünk a felszínről, mint a domborzatmodellek, 3D városmodellek, sőt aktív szenzorok segítségével az óceánok felszíndinamikája is vizsgálható. 3D vizsgálatokra – a céloktól függően – a radarfelvételek és az optikai felvételek egyaránt alkalmasak lehetnek.
Két fontos eredmény a közepes felbontású, szabad felhasználású domborzatmodellezés területén a Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) domborzatmodellje, amelyhez az Endeavour űrrepülőgép végzett radar-interferometriás méréseket 11 napon keresztül 2000 februárjában, valamint az ASTER GDEM, melyhez a Terra műhold optikai ASTER érzékelője gyűjtött adatokat 2000 és 2009 között. Ez utóbbi digitális domborzatmodell a sztereo-űrfelvételek automatizált fotogrammetriai kiértékelésével készült.
A radarfelvételek kiváló alapot nyújtanak a felszín mozgásának méréséhez is, két eltérő helyzetben és/vagy időben készített felvétel fáziskülönbségéből például nagy pontosságú (mm-es nagyságrendű) vertikális eltérés is számolható. Így mérhető az épületek mozgása, vizsgálható a kéregmozgás, a vulkáni tevékenységek és földrengések felszínváltozással járó kísérőjelenségei, megtalálhatók a földcsuszamlások által sújtott területek, követhető a gleccserek mozgása, vagy mérhető a bányászati tevékenység miatt bekövetkező felszínsüllyedés mértéke is. A hajók navigációja során is aktívan használják a jéghegyek mozgását figyelő radarok adatait.
Az űrtávérzékelés segítségével nyert információk újszerű módon segíthetik más jelenségek modellezését, megértését is, kiegészítve az egyéb adatgyűjtésből származó eredményeket. Nagyszerű példa erre a „nullschool” kezdeményezés, amely egy interaktív vizualizációs felületen keresztül szemléltet többféle időjáráshoz kapcsolódó jelenséget (óceáni áramlatok, hullámterjedés, szélsebesség, légnyomás, hőmérséklet, levegőminőség stb.). Ezt a modellezést a NASA szuperszámítógépei segítik.
Az utolsó ábrán pedig egy olyan globális gravitációs modell látható, amelyet a GOCE műhold 2009-es mérési adatai alapján állítottak elő.
Lechner Tudásközpont Űrtávérzékelési Osztály
