Északi-sarkvidék: a klímaváltozás forró pontja
Meteorológiai mezőelemzés műholdas információk alapján – 2. rész
Megdöbbenve hallhattuk a hírekben, hogy 2020. június 20-án az eddig csak hidegrekordjairól ismert Verhojanszkban a napközben mért léghőmérséklet meghaladta a +38 Celsius-fokot. A sarkvidéki területen ilyen magas hőmérsékletet az elmúlt száz évben még nem regisztráltak. A 7. ábrán láthatjuk, hogy a megelőző három hónapos időszak is kimagaslóan meleg volt. Az amerikai Aqua műhold MODIS (Modetare Resolution Imaging Spectroradiometer; ’közepes felbontású képkészítő spektrális sugárzásmérő’) szenzorának mérései alapján a sarkkörön túl számos területen a felszínhőmérséklet háromhavi átlagértéke több mint 8 Celsius-fokkal meghaladta az ilyenkor szokásost. Ezek a mérések is igazolják, hogy a globális melegedés a sarkvidéki területeken a legnagyobb ütemű.
A poláris területek intenzív felmelegedésének következményeképpen a krioszférában is számos változás figyelhető meg (8. ábra). Mivel az Északi-sarkvidék messze található az emberek lakta területektől, monitorozására a műholdas mérések jelentik a legalkalmasabb eszközt. Az utóbbi években egyre többször hallunk az északi félgömb tengeri jegének olvadásáról. A műholdas megfigyelések alapján 2020 szeptemberében a második legkisebb kiterjedést detektálták (9. ábra), mely nem érte el a 4 millió km2-t, holott az 1981–2010 közti időszakot tekintve az átlag meghaladja a 6 millió km2-t (a 2020-as minimális kiterjedést csak a 2012-ben észlelt rekordmértékű olvadás haladta meg – 10. ábra). Számos tényező játszott közre abban, hogy ennyire lecsökkent a tengeri jég kiterjedése, ezek közül a legfontosabbak: (1) a fent bemutatott tavaszi szibériai hőhullám (7. ábra) gyors olvadást eredményezett a térségben; (2) már az olvadási periódus előtt is vékonyabb volt a jégvastagság ebben az évben; (3) a globális felmelegedés következtében a melegebb óceáni vizek alulról is könnyebben olvasztották a jégtáblákat.
A krioszféra egy másik elemében, a gleccserekben is jelentős változásokat detektálhatunk. A visszahúzódás folyamatát a műholdfelvételeken követhetjük nyomon. Például a 11. ábrán a Landsat műholdak felvételei alapján az Alaszkában található Jakutat-gleccser több mint 10 kilométeres visszahúzódása figyelhető meg 1987 és 2018 között.
A szárazföldi területeken egy harmadik krioszféra-alkotó elemben, a permafrosztban is jelentős változások mennek végbe. Definíció szerint a permafroszt területeken a talaj legalább két éven keresztül fagyott állapotban van, de az esetek többségében ez a legutóbbi eljegesedési periódus óta így van. A globális felmelegedés miatt a permafroszt olvadása a műholdfelvételeken jól látható: hatalmas tavak jelennek meg ezeken a területeken (11. ábra), illetve az ott lévő épületek (12. ábra), infrastruktúra jelentősen sérülhetnek. A felszín alatti rétegek olvadása miatt az ott található metánhidrát is megolvad, és akár be is robbanhat. A 13. ábrán egy ilyen szibériai robbanás végeredménye látható. Műholdfelvételek alapján közel 7000 robbanás előtti állapotban lévő formáció azonosítható, melyek berobbanása jelentős mennyiségű metánt juttathat a légkörbe. A becslések szerint a permafrosztban tárolt szénmennyiség duplája a légköri szénvegyületekének. Ezek a folyamatok tovább fokozzák az üvegházhatást és ezáltal a globális felmelegedést.
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
Irodalom
Bartholy J., Pongracz R. 2018: A brief review of health-related issues occurring in urban areas related to global warming of 1.5 °C. Current Opinion in Environmental Sustainability, 30: 123–132.
IPCC, 2018: Global warming of 1.5°C. An IPCC Special Report on the impacts of global warming of 1.5°C above pre-industrial levels and related global greenhouse gas emission pathways, in the context of strengthening the global response to the threat of climate change, sustainable development, and efforts to eradicate poverty (eds.: V. Masson-Delmotte, P. Zhai, H. O. Pörtner, D. Roberts, J. Skea, P.R. Shukla, A. Pirani, W. Moufouma-Okia, C. Péan, R. Pidcock, S. Connors, J. B. R. Matthews, Y. Chen, X. Zhou, M. I. Gomis, E. Lonnoy, T. Maycock, M. Tignor, T. Waterfield)
Pongrácz R., Bartholy J., Miklós E. 2011. Analysis of projected climate change for Hungary using ENSEMBLES simulations. Applied Ecology and Environmental Research, 9(4), 387–398.
Schaefer, K., 2012: Policy Implications of Warming Permafrost. UNEP. 38p. http://hdl.handle.net/20.500.11822/8533
